A nyomtatott áramköri lapok (PCB-k) szerkezetük, anyaguk és alkalmazásuk alapján különféle típusokba sorolhatók. A leggyakoribb osztályozás a rétegek száma szerint történik, beleértve az egyoldalas, kétoldalas és többrétegű táblákat. Az egyoldalas-lapok csak egy réteg vezető rézfóliával rendelkeznek, ami egyszerű szerkezetet és alacsonyabb költséget eredményez, amelyet általában olyan alapvető elektronikai termékekben használnak, mint a számológépek, töltők és kis készülékek. A kétoldalas -oldalas kártyák mindkét oldalán vezetőképes nyomok vannak, átmenőkön keresztül csatlakoztatva, így bonyolultabb áramkörök kialakítását teszik lehetővé, és széles körben használják az ipari vezérlésben, tápegységekben és fogyasztói elektronikában. A többrétegű kártyákon belül több vezetőképes és szigetelő réteg van, amelyek nagyobb-sűrűségű huzalozást és stabilabb jelátvitelt tesznek lehetővé; jelenleg széles körben használják a csúcskategóriás-területeken, mint például a számítógépes alaplapok, a kommunikációs berendezések, az autóelektronika és a szerverek.
Anyaguk és rugalmas szerkezetük alapján a nyomtatott áramköri lapok merev táblákra, rugalmas lapokra és merev{0}}flex lapokra is feloszthatók. A merev táblák jelenleg a legszélesebb körben használt típusok, jellemzően FR-4 üvegszálas anyagból készülnek, és jó mechanikai szilárdságot és stabilitást kínálnak. A flexibilis nyomtatott áramköri lapok (FPC) rugalmas anyagokból, például poliimidből (PI) készülnek, lehetővé téve azok hajlítását, hajtogatását és még dinamikus mozgását is. Általában helykorlátos termékekben, például mobiltelefon-képernyőcsatlakozásokban, kameramodulokban és hordható eszközökben használják őket. A merev-flex lapok a merev táblák stabilitását a rugalmas táblák rugalmasságával egyesítik, csökkentve a csatlakozók számát és javítva az általános megbízhatóságot. Ezért egyre gyakrabban használják őket a repülőgépiparban, az orvosi berendezésekben és a csúcskategóriás intelligens terminálokban.
